2024. március 19, kedd   Bánk, József
Keres



Városok



innen: ide:
Gps koordináták:

Varasd vára, fotó: nicomars82, flickr.com

Varaľdin (Varasd) már a neolitikumban lakott volt, legalább is ezt bizonyítják a vár környékéről származó, régészek által feltárt leletek. Az úgynevezett La Tene-i civilizációra és a Római Birodalomra utaló jeleket is találtak. Ennek ellenére a várost írásos emlékek először csak 1181-ben említik. 1209-ben II. Endre szabad királyi várossá teszi és ennek köszönhetően kereskedelmi központtá fejlődik rövid időn belül, de 1242-ben elpusztítják a tatárok. A 14. század végén a Cillei grófoké lesz, majd a Frangepánok birtokába kerül, végül pedig az Erdődy családok birtoka lesz. 1446-ban tűzvész pusztít a városban, 1527-ben a török pusztítja el, majd 1776-ban ismét a tűz tombol, de ekkor szerencsére barokk épületei megmenekülnek, ám a város veszít a jelentőségéből és ismét Zágráb lesz a főváros.

Varasd várát (Stari Grad) a Zrínyiek építették egy korábbi őrtorony helyére, négyszögletes tornya az első időszakból származik. A 15. században két újabb kerek torony épül hozzá. 1560-ban teljesen átépítik Domenico dell’Allio olasz építész tervei alapján, aki reneszánsz stílusúvá varázsolta az eredetileg gótikus épületegyüttest: két szintre, udvarra néző árkádokat és folyosókat építtetett. A vár jelenlegi formáját az Erdődy család ideje alatt nyerte el, akik bástyákkal és várárokkal bővítették az épületet. Ma a vár a Városi Múzeumnak (Gradski Muzej) ad otthont, gyűjteményében fegyver, porcelán, bútor, iparművészeti tárgyak és egy 18. századi gyógyszertár látható. A régi falból csak maradványok és a vártól keleti irányban álló Lisak-torony maradt fenn az utókor számára. Varassd Régi és Modern Mesterek Galériájába (Galerija Starih i Novih Majstora) Európa minden tájáról érkeznek műtárgyak, de leginkább flamand és olasz tájképek, valamint német és holland festők portréit tekinthetjük meg benne. A Tomislav téren áll a Városháza (Gradska Vijećnica), ez a tér a város központja is egyben. A Városháza Varasd legrégebbi, 15. századi épülete. Eredetileg gótikus stílusban épült, majd később átépítették és óratoronnyal is kiegészítették. Az épületben 1523 óta működik a Városháza, ekkor adományozta Brandenburgi György herceg az épületet a városnak. fotó: Effervescing Elephant, flickr.comNyaranta a „purgar”-ok őrzik az épületet, akik gazdagon díszített kék egyenruhában és medveszőr kucsmában strázsálnak. A tértől keleti irányban található a rokokó homlokzatú, 17. században épült Drašković-palota (Dvor Drašković), ahol a parlament is ülésezett 1756 és 1776 között. Ezzel szemben található a Ritz-ház, a város egyik legrégebbi épülete, amelyet a bejárat fölé vésett 1540-es évszám is bizonyít. A város Nagyboldogasszony-templomát 1997-ben szentelték székesegyházzá. Mind a templomot, mid a vele szomszédos kolostort a 17. században építették a jezsuiták, akiknek helyére később pálosok költöztek. Keresztelő Szent János-templom gazdagon díszített barokk oltárát, csakúgy, mint a templomot 1650-ben építették, egy 13. századi barokk templom helyére. Homlokzatán reneszánsz bejárati ajtó nyílik. A templom előtt Ivan Mestrović Nini Gergely püspök szobrának másolata áll. A szomszédos gyógyszertár épületében számos műalkotás található. A 19. század végén épült a Herzer-palota (Dvor Herzer), alapítóinak címere az épület ajtaján látható. A palotában 1954 óta a Rovartani Múzeum (Entomoloski Odjel) működik. A múzeum annak köszönheti létrejöttét, hogy Franjo Košćec rovartudós 1959-ben a városnak adományozta gyűjteményét. 1962 és 1980 között munkáját biológus lánya, Ruľica folytatta. Többezer rovar mellett növénygyűjtemény is található itt. Időszakos tárlatokon a múzeum bemutatja, hogy a rovarok hogyan hatnak a talajra és annak lakóira. A Szentháromság-templom (Sv. Trojstvo) a 18. század elején épült, s benne számos barokk festmény látható. A bútorokat és a hangszereken játszó angyalokkal díszített orgonát helybéli mesterek készítették. A szomszédos kolostor ugyanebből a korszakból származik. Híres könyvtárában pergameneket, ősnyomtatványokat és kéziratokat őriznek, némelyik a legrégebbi ősi horvát (kajkavski) nyelven íródott. Nemzeti Színháza (Narodno Kazalište) Hermann Helmer tervei alapján 1873-ban épült, s a város kulturális életének egyik központja.


kastely
forrás: kattintson ide

templom
forrás: kattintson ide

utca
forrás: kattintson ide

hangulat
forrás: kattintson ide

ter
forrás: kattintson ide

templom 2
forrás: kattintson ide
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!