2024. március 19, kedd   Bánk, József
Keres



Szigetek



innen: ide:
Gps koordináták:

Rab-sziget a Velebit-hegységgel párhuzamosan fekszik. Ennek következtében a hideg bóra szél számára csatorna alakult ki, amelytől rettegtek a tengerészek. Így a sziget keleti partszakasza kopár és igen sziklás. A sziget nyugati fele azonban széltől védett, klímája enyhe, s a táj is sokkal zöldebb: váltakoznak a bozótosok, pínea-, tölgy- és magyaltölgy-erdőkkel. A rómaiak Arba vagy Scadurna néven emlegették a szigetet, és miután elfoglalták a mai Rab város helyén alapították meg a sziget első települését. Homokos strandjai, sziklákkal tarkított öblei és kellemes klímája miatt az egyik legkedveltebb üdülőhely. Rab városa a sziget központja, a sziget is erről a városról kapta nevét. A város a kora kereszténység idején püspöki székhely volt, a 6. században pedig szláv népek telepedtek le itt. A frankok hódítását követően 1409-ig Rab a magyar királyi korona irányítása alá is tartozott, majd Velence vette át az irányítást és egészen 1797-ig maradt birtoka. A város síkjából négy harangtornya emelkedik ki, amitől egy négyárbocos hajónak tűnik. Szép velencei stílusú épületek is találhatók a központban, a három főutca mentén, ahol gyönyörű arisztokrata házak is állnak román stílusú ajtókkal. Ilyenek például a Nimira-, Tudorin-, Galzigna- és Cassino-paloták. A három  párhuzamos utcát sikátorok kötik össze egymással. Az Óvárost (Kalbanat) középkori városfal veszi körül, melyet a félsziget déli részén leromboltak, és az 1600-as években új falat építettek, mely az Újvárost is körülvette. Ez a jó állapotban fennmaradt fal ma is látható, főleg az a rész van különösen jó állapotban, amely a Szt. Euphemia-öbölre néz. A főutca, az Ulica Sdreanja  kiszélesedésénél áll a Loggia, amelyet 1506-ban, reneszánsz stílusban építettek a velenceiek. Jelenleg műteremként szolgál. Balra találjuk a 14. századi tornyot és a Tengeri kaput (Morska Vrata). A kapun túl a város főterét találjuk. A Hercegi palota a kikötő és a főtér közötti területen található. A 13. században épült román stílusban, később gótikus stílusban bővítették ki, majd reneszánsz stílusban építették át. Udvarán római és középkori emlékek találhatók. A Szent András-kolostor és –templom egy 1118-ban alapított Benedek-rendi kolostorral egybe épült kis román stílusú templom. Rab legrégebbi harangtornya is itt áll, amely az 1400-as években épült. Harangtornyában  hármas osztású ablakok láthatók. A Nagyboldogasszony székesegyház (Katedrala Sv. Marija Velika) pompás román stílusú épületét III. Sándor szentelte fel 1177-ben. Homlokzatát rózsaszín és fehér kövekből rakták, a bejárat felett Petar Trogiranin 1514-re datált szobra látható, melynek címe „Levétel a keresztről” A háromhajós templom belsejében oszlopsor választja el a főhajót a mellékhajóktól. A keresztelőmedence szintén Trogiranin munkája 1497-ből, az oltáron látható sokszárnyú oltárkép, pedig 1350-ből származik és Paolo Veneziano munkája. A szentélyt pazar, márványoszlopos oltárbaldachin veszi körül, a főoltárt pedig díszes, fából faragott kórus öleli. Az oltáron Szent Kristófnak, a város védőszentjének maradványai találhatók egy 12. századi ereklyetartóban. A 13. századi harangtorony 70 méterre áll a székesegyháztól, és ez a sziget legmagasabb harangtornya. A barokk egyházi építészet remek példája az 1675-ben készült apró Szt. Antal-kápolna. Belsejében berakásos márványoltár és a velencei iskolára jellemző 17. századi festmény található. A hegyfok tetején, a székesegyház mögött áll a Szt. Antal templom és –zárda. A kolostort Magdalena Budrišiľ 1497-ben alapította apácák számára. Az 1370-ben épült templomot megvásárolta, s a zárdát a környező házakból alakította ki. A város Szent Ferenc-temploma 1491-ből való, és a Komrcar parktól északra található. Gótikus és reneszánsz stílusjegyek keverednek rajta, homlokzatát eredetileg három faragott kígyó díszítette. A Szent Jusztin-templomot és –kolostort 1578-ban szentelték fel. Eredetileg nemesi származású apácáknak szánták. Hagymakupolás harangtornyát 1672-re készítették el. Jelenleg Egyházi Múzeum működik a templomban, és itt láthatjuk Könyves Kálmán királyunk 1112-es feszületét, valamint a város védőszentjének ereklyetartóját, amely a 12. századból származik. Számos festményt és táblaképet, sokszárnyú oltárképet, evangéliumokat, díszes glagolita betűs könyveket tekinthet meg az ide látogató.
Kampor falvacska egy hosszúkás öböl (Kamporska Draga) végén található, amelyben megmaradtak a kőből épült házak, a teraszosan művelt olajfák és szőlőskertek. A falut nyaralók veszik körül. Szt. Bernát-templomában Bartolomeo és Antonino Vivarini két táblaképe található, melyek mellett egy 14. századi bizánci táblaképet is őriznek egyéb művészeti alkotások mellett. A kerengőben különböző sírkövek találhatók, így a rabi Szt. Antal-zárdát alapító nemesasszonyé, Magdalena Budrišiľé is.
Lopar falu egy sziklás félsziget végén fekszik, fenyvesekkel körülvett, homokos strandjainak és sportlehetőségeinek köszönhetően igen népszerű üdülőhely a szigeten.
 


 


Kilátás a harangtoronyból
forrás: kattintson ide

Rab-sziget
forrás: kattintson ide

Rab
forrás: kattintson ide

Kikötő
forrás: kattintson ide

templom
forrás: kattintson ide

Kilátás a toronyból
forrás: kattintson ide

Kristály tiszta tenger Rabnál
forrás: kattintson ide
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!