| Gps koordináták: |
Pelješac-félsziget a szárazföldtől mérve 65 km hosszan nyúlik be a tengerbe, ám a földnyelv pusztán 7 km széles, területe összesen 642 km2. Isztria után ez a második legnagyobb félsziget a horvát tengerparton. Gerincét egy hegylánc alkotja, amelynek legmagasabb csúcsa, az Elijah-hegy 961 méter magasra nyúlik. Lejtőin és fennsíkjain szőlőtőkék és gyümölcsösök találhatók, sekély part menti vizeiben pedig osztriga tenyésztés folyik. A félszigetet először a görögök vették birtokba, akiket a rómaiak majd később a bizánciak követtek. 1333 és 1808 között Raguza (Dubrovnik) birtoka volt. A szigeten fekszik Ston városa, a szárazföldhöz legközelebb eső település. Az egykori Stagnum nevét sekély vizéről kapta, ahol a rómaiak sólepárlót működtettek, mellé pedig castrumot építettek, melyet még i.sz. 1000 előtt fallal vettek körül. A város fölött magasodó a fal mind a mai napig lenyűgözően hat. Ezt a falat a 14. században kezdtek el építeni védelmi célokból, amelyet azonban csak Dubrovnik parancsára, a 15. században fejeztek be. Több mint 5 km hosszan kúszik fel a városfal a városközponttól, Veliki Stontól egészen a Sz. Mihály-hegyig, majd leereszkedik a szemközti lejtőn Mali Stonig. 41 torony, hét bástya és két erőd teszik ezt az építményt az Adria egyik legérdekesebb védelmi rendszerévé. Tervezéséhez és építéséhez hajdan a legjobb katonai építészek járultak hozzá. Dacára az 1991-es bombázásoknak, és az 1996-os földrengésnek, a falak még mindig jó állapotban vannak. A szabálytalan ötszög alaprajzú Veliki Stonban találhatók a legjelentősebb épületek. Itt áll a legnagyobb erőd, a Veliki Kastio), a neogótikus Szt. Balázs (Sv. Vlaho) templom, a kibővített Kormányzói Palota és a Püspöki Palota is, amelyet 1573-ban építettek. A Szt. Balázs templom 1870-re készült el, hogy az 1850-ben, a földrengés miatt elpusztult 16. századi katedrálist pótolják. A Szt. Miklós-templom és ferences kolostor a 14. század vége és a 16. század között készült el. A város másik jelentős része az 1334-ben alapított Mali Ston, amelyet az 1447-ben elkészült Koruna-erőd képe ural, két arzenállal és egy erődített sóraktárral. A városrészt fal veszi körül, területére kapukon lehet bejutni. Kikötője a dubrovniki kikötő kicsinyített mása, ahonnan kitűnő panoráma nyílik Korčula szigetére. A félsziget csúcsához közel fekszik Orebić, a Korčula felé tartó kompok kikötője, amelyben Tengerészeti Múzeum is található. A Múzeumban az itt lakók történetével ismerkedhetünk meg, akik a Földközi-tenger legkeresettebb hajóskapitányai voltak. Pályafutásuk végén ezek a tengerészek a part mentén vagy a hegyekben lévő villák vásárlásába fektették pénzüket. A település közelében a 15. században alapított ferences kolostort találjuk.
 Vihar előtt forrás: kattintson ide |  Orebic forrás: kattintson ide |  Orebic a tengerről forrás: kattintson ide |  A hegyek a félszigeten forrás: kattintson ide |
 Ston felett a fal forrás: kattintson ide |  Veliki Ston forrás: kattintson ide | ||
