2020. június 7, vasárnap   Róbert
Keres



Régiók



innen: ide:
Gps koordináták:

Szlavónia és Baranya Horvátország legészakibb részén található, Magyarországgal, Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos, Európa egyik legtermékenyebb része, amelyet „Horvátország magtáraként” is emlegetnek. Hatalmas gabona- és kukoricamezőket találunk itt, szőlővel beültetett dombok és sűrű erdőségek is váltják egymást. Legfontosabb városa, Osijek (Eszék) erődrendszeréről híres. A térség első lakói az illírek voltak, majd a vidék az i.e. 2. században kapcsolatba került a Római Birodalommal. A rómaiaknak több mint két évszázadba tellett, mire leigázták az általuk Pannóniának nevezett vidék lakóit. 402-től kezdve, a népvándorlás idején, özönlötték el Pannóniát a különböző népek, először a gótok, majd a hunok, vizigótok, burgundiak, gepidák, longobárdok, szarmaták és végül az avarok. Mire szláv népek értek ide, a római uralomból nem sok maradt, és az azóta Szlavóniának nevezett vidék gyakorlatilag lakatlan volt. A 925-ben létrejött Horvát Királyság 1097-ig állt fenn, ekkor hódította meg Könyves Kálmán Szlavóniát és ekkor jött létre a Magyar-Horvát Királyság. 1526 után, a mohácsi csatát követően Szlavónia az Oszmán Birodalom részévé vált 1689-ig. A Török és a Német-Római Birodalom közötti állandó konfliktusok megfékezésére a Habsburgok létrehozták a Vojne Krajine-t, azaz a katonai határvidéket, melyet csak 1881-ben számoltak fel, mivel a Monarchia csak ekkor szerezte vissza Bosznia-Hercegovinát a törököktől. Az egykori határőrvidék beolvadt Horvátországba. Az 1991-es háború kirobbanásakor az itt található szerb falvak jelentették az ürügyet Szlavónia szerb megszállására. 1995-ben az ENSZ védnöksége alatt Szlavónia ellenőrzése visszaszállt Horvátországra. A határ mentén most is láthatók a háborús pusztítás nyomai, annak ellenére, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a háborús nyomok eltűntetésére. A pusztítás Vukovárnál volt a legjelentősebb.

Szlavónia a Száva, Dráva és a Duna által közrefogott dombos-lankás-hordalékos síkság, szélén erdőkkel és szőlővel borított dombvonulatokkal. Egykor a folyók hónapokra mocsaras ártérré változtatták a térséget. Baranya az ország északkeleti csücskén lévő háromszög alakú terület, amelyet a Duna és a Dráva folyó határol, valamint északról Magyarország. A tavasztól őszig rendszeresen kiöntő Dráva mocsarassá teszi a Kopački Rit Nemzeti Park táját, ami a vadon élő állatok fontos rezervátuma, több száz különféle madárfajjal. A Dráva jobb partján fekszik Szlavónia, melynek legjelentősebb városa Osijek (Eszék) jellegzetesen széles sugárútjával, parkjaival és 19. századi bécsi stílusú épületeivel, lenyűgöző neogótikus székesegyházával.  A város hosszú éveken át jelentős vasúti, közúti és hajózási csomópont volt, ám a kilencvenes években, a háború miatt a hajózás és a vasúti forgalom visszaesett. De még  így is Eszék a vidék közúti közlekedésének központja.  Eszéktől kb. 7km-re található egy belföldi repülőtér, innen naponta indulnak járatok Zágrábba. Eszéken igen jó villamoshálózattal könnyű bejárni a várost.


pályaudvar Eszéken
forrás: kattintson ide

katedrális Dakovóban
forrás: kattintson ide
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!