2024. március 28, csütörtök   Gedeon, Johanna
Keres



Régiók



innen: ide:
Gps koordináták:

Isztria-félsziget és a Kvarner-öböl mentén felbukkanó szigetek az Adriai-tenger északi végében található. Három nemzeti parkja, a brijuni-szigeteki, a plitvicei tavaknál lévő és a risnjaki őrzi a vidék természetes báját.

Időszámításunk előtt 1000 körül a vidéket az illírek népesítették be, majd i.e. 42-ben a Római Birodalom Dalmácia nevű provinciája lett. A part mentén épült városokban a mai napig sok emlék megtalálható a római időkből. Ezek közül az egyik leghíresebb a Pulában található, kitűnő állapotban megmaradt amfiteátrum, amely az 1. században épült. Ez a világ hatodik legnagyobb ilyen jellegű épülete.

A Nyugat-Római birodalom bukását követően a térség  nagy része bizánci fennhatóság alá került. A korszak egyik legjellegzetesebb emléke a poreči Euphrasius-bazilika, melynek aprólékos kidolgozású, kitűnő állapotban fennmaradt aranymozaikjai a 6. századból származnak.

A vidék 1420-ban került velencei uralom alá, amely egészen Napóleon megjelenéséig, azaz 1797-ig tartott, amikor is Napóleon feloszlatta a Velencei Köztársaságot. A majdnem 400 éves velencei uralom sem tűnt el nyom nélkül, ekkor, főként a 15. században épültek a nyitott árkádsorok (loggiák), az elegáns harangtornyok és a gazdag kereskedők által épített épületek, melyeken a velencei gótika erőteljes hatását vehetjük észre.

1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján az Osztrák-Magyar Monarchia kiterjesztette fennhatóságát a korábbi velencei területekre is, Rijekából ipari kikötő lett és a mai napig a horvát hajózás központja. A közeli Opatijában (Abbázia) a Habsburgok elegáns villákat építettek téli pihenésükhöz, amelyeket csodás kertekkel vettek körül.

Sok isztriai városnak két neve van: egy olasz és egy horvát. Ez nem a velencei időknek, hanem 1920-nak köszönhető, mivel ekkor Isztria Olaszország része lett, jutalmul azért, hogy az I. világháborúban a szövetségekhez csatlakozott. A II. világháború alatt az olasz partizánok védőbástyája lett a vidék, azonban 1945 után Isztria nagy része visszakerült Jugoszláviához.

Az Isztria-félsziget háromszög alakú, és általában három részre osztják: középső része karsztos vagy mészkőből álló fennsík, melyen déren növő tölgy-, fenyő-, és kőrisfákkal borított; az un. szürke Isztria erodált mészkősáv, rajta gazdag termőfölddel, ahol az olajbogyó és a szőlő terem, és az un. vörös Isztria, amely a Mirna és a Rasa folyók által barázdált fennsík, ahol gabonafélék és zöldségfélék is megélnek.

A Kvarner-tengerpart része Rijeka és a Jablanacig tartó partszakasz. Északi, beljebb fekvő része sűrűbb erdővel borított; ezen a környéken található a Risnjak Nemzeti Park és a Plitvicei-tavak Nemzeti Park. Krk, Cres, Lošinj és Rab szigetek a legkedveltebb nyaralóhelyek. A partvidék városai olaszos hangulatúak, ami ez esetben a 400 éves velencei uralomnak köszönhető.

Isztria falvai és városai mind erődítettek voltak. A falvak, települések köré elsőként falat emelő népek az isztrik voltak (illír törzsek), akik a dombtetőn álló településeik védelmét biztosították ily módon. A félszigeten 136 ilyen erődített település áll, amelyek közül mára sok elnéptelenedett, ám néhány már i.e. 1000 körül óta folyamatosan lakott. A falakat a rómaiak megerősítették, majd a középkorban újjáépítették. A velencei vagy az osztrák uralom során pedig meg is nagyobbították a védvonalakat. Erre jó példa Buzet, amely először illír erőd volt, majd Pinguentum néven római erődítmény. 1420 után a velencei fennhatóság idején a városfalat újjáépítették és a Nagykapuval és a kiskapuval  ki is bővítették. Hum városának ovális falát is a velencei uralom során erősítették meg. Draguč falu házainak hátsó falait a középkori városfal alkotja., amelyet a velenceiek 1420-at követően erősítettek meg. Motovun középkorban épült városát a völgy látképét uraló domb tetejére építették. Az óvárost a 13-14. században épült fal veszi körül, amely köré később egy második falat emeltek, a külvárost megvédendő. A 15. századi torony alatti belső kapu vezet az Alsóvárosból a Felsővárosba. Roč városa körüli falakat az aquileiai pátriarka emeltette a 14. században, amelyhez később tornyokat is építettek. A város a glagolita írás kialakulásának fontos központja volt. A 13. században a Szt. Antal-apátság templomának falába vésték a teljes glagolita ábécét. A glagolita dokumentumokat bemutató túraút 7 km hosszan vezet Roč és Hum városa között, amelyet 1977 és 1985 között alakítottak ki az ősi horvát írásmód emlékére. Az út mentén 11 jelentős glagolita dokumentumot mutatnak be, melyek azokra az eseményekre és szentekre emlékeztetnek, melyek hozzájárultak az írásmód elterjesztéséhez. Ezt a 11. században Cirill és Metód alakította ki, hogy a Bibliát szláv nyelvre tudják fordítani.


Rovinj
forrás: kattintson ide

Porec
forrás: kattintson ide

Plitvice
forrás: kattintson ide

hajó karaván a Plitvicei tavakon
forrás: kattintson ide

vízesés a Plitvicei tavaknál
forrás: kattintson ide

Rijeka lakóházas övezete
forrás: kattintson ide

Villa Angiolina, Opatija
forrás: kattintson ide
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!