2020. június 7, vasárnap   Róbert
Keres



Régiók



innen: ide:
Gps koordináták:

Horvátország középső részét nyugatról szőlőskertekkel borított Samobor dombjai határolják, melyek egészen Karlovácig és Ogulinig elnyúlnak. Dél felől pedig, egészen Jasenovácig, Bosznia-Hercegovina a szomszédja. Északkeletre a Száva-folyó formálta termékeny völgy nyúlik egészen Zágrábtól a Lonjsko Polje Nemzeti Parkig. Ezeken a Sisaktól délre fekvő mocsaras vidékeken mindenféle madár megtalálható. Horvátországnak ezen régiója hosszú ideje különböző civilizációk találkozási pontja. Az i.e. 12. századig ezt a vidéket az illírek népesítették be, akikhez az i.e. 4. században a kelták csatlakoztak. Az első illír városok az i.sz. 1. század után római váltak. A legjelentősebb közülük Sisca (ma Sisak) volt, ezt az avarok rombolták le, őket pedig szláv törzsek követték, akik a Sisak nevet adták a városnak. A Boszniával szomszédos déli határ vonalai az i.sz. 271-ben alakultak ki, majd az 1054-es egyházszakadás során teljesen szét is váltak. Utóbb a Balkán meghódításával a török időkben újra megerősítést nyertek. A folyamatos török rajtaütések megállítása érdekében 1578-ban az osztrák császár kialakítatta a határőrvidéket (Vojne Krajine) azokon a területeken, ahonnan a horvátok nagy része már elmenekült a partvidéki városokba. A határ védelmére szerb menekülteket hívtak az oláh, albán, montenegrói és német nyelvű kisebbségi csoportokkal együtt. Falvakat alapítottak, ahol katolikus, muzulmán és ortodox hitű emberek éltek együtt, komolyabb feszültségek nélkül, egészen a 19. század közepéig, amikor Európán végigsöpört a nacionalizmus ideológiája. Ennek jegyében vívták a legutóbbi háborút is, amely nemcsak hatalmas rombolást hozott magával, hanem etnikai tisztogatásokat is. Horvátországnak ennek a részébe ritkán látogatnak a turisták, dacára annak, hogy a táj gyönyörű és remek horvát konyha várja a mégis ide tévedőket. Sok a látnivaló is: ősi várkastélyok, templomok, múzeumok és nemzeti parkok tarkítják a tájat. Az ország középső részét három jól elkülönülő területre lehet bontani. A főváros körüli alföld alkotja az egyiket, ahol számos, a 18. században, ősi várak helyére épült épület található. Szintén egy jól elkülöníthető területet alkot a borairól híres, dimbes-dombos vidék (Samobor és Karlovac). Külön egységet alkot a Bosznia-Hercegovinával határos keskeny terület. Ezeken a területeken a táj nagyon változatos. Az alföldi részeket szőlővel borított dombok váltják, a magasabb területeket pedig sűrű erdők borítják. A városokban barokk templomok, kolostorok és várak találhatók, erődök és múzeumok tekinthetők meg. Az épületek zöme sajnálatos módon sérüléseket szenvedett a legutóbbi háború során, melyek közül némelyeket már restauráltak, nagyobb részük azonban még helyreállításra vár. Az ország középső részén áthaladó úthálózat jó, hiszen nemrégiben felújították az utakat, és új autópálya-szakaszok is átadásra kerültek. Zágrábból az A11-es autópálya Samobor és a Jonjsko Polje Nemzeti Park felé veszi az irányt. A 30-as számú autóút Sisak felé megy. Samobor kivételével minden nagyobb városba elér a vasút.

Zágrábtól déli és nyugati irányban számos kisvárost könnyedén elérhetünk az A1-es autópályáról. Ezekben a kisvárosokban több olyan épület található, amelyek számot tarthatnak érdeklődésünkre. A Zaprešićtől a Zagorjei dombokig vezető út mentén több olyan helyet is meglátogathatunk, ahol a horvát arisztokrácia által emelt kúriák épültek. Ezeket a kúriákat a törökök elvonulását követően építtették a nemesek, és zömében régebbi épületek 18-19. századi átépítéséről van szó. A II. világháború után, amikor megalakult a horvát állam, ezeket az épületeket gyakorlatilag kivétel nélkül államosították majd különféle célokkal hasznosították. Általában csak kívülről lehet őket megtekinteni. Ilyen kúria például a háromszintes, négyszögletes alaprajzú Januševec vára, amely 1830 körül épült és a horvátországi neoklasszicista építészet egyik legszebb példájának tartják. A Laduč kastély 1882-ben készült el, homlokzatának középpontjában három boltíves portikusz áll, felette boltíves erkéllyel. Az épületben jelenleg ápolónőképző iskola működik. A Kerestinec villa Zágrábtól délnyugati irányban épült. Az Erdődy család 1575-ben korábbi épületek helyére építtette. A villa a II. világháború során vált híressé, amikor számos értelmiségit itt börtönöztek be. Ma laktanyának használják. A Brezovica villa helyén álló épületet a 16. században a Drasković család építtette, amelyet két évszázaddal később barokk palotává alakíttattak. Jelenleg luxusszálloda működik benne.


Samobor
forrás: kattintson ide

koncentrációs tábor emlékműve, Jasenovac
forrás: kattintson ide

szabadtéri hadi múzeum Karlovac közelében
forrás: kattintson ide

A zágrábi vasúti főpályaudvar (fent) és Tomislav király szobra (lent)
forrás: kattintson ide
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!