Városok

Zadarban és a környékén, ezen a keskeny félszigeten legelőször az illírek telepedtek le, de jelenlegi alaprajza a római uralom idején jött létre, ekkor épültek az egyes utak és a fórum. Jelentős municipiummá fejlődött, és faáruval és borral kereskedő kikötővárossá vált. A középkorban a bizánci flotta fő bázisa itt volt, s Velence és a Magyar Királyság egymással harcolt a város és a térség birtoklásáért a 12 és a 13. században, végül Velencéhez került, mivel 1409-ben László nápolyi király 100 ezer dukátért eladta a dalmát szigeteket és városokat Velencének. Zadarból Zára lett és a város virágzásnak indult. Templomok, paloták, középületek épültek. Az I. világháborút követően Jugoszlávia létrejötte után sok olasz elköltözött innen. Zadart többször bombázták a II. világháború alatt, emiatt komoly károkat szenvedett. A város bejáratát, a városkaput 1543-ban építették, Michele Sanmicheli, kitűnő veronai építész tervei alapján. A főkapu felett Szent Krševant lóháton ábrázoló dombormű látható, illetve a szárnyas oroszlán, amely a velencei uralom jelképe volt. A kapu mögött feltárulnak az ősi városfal maradványai, a korábbi velencei fegyvertár és a Szabadság tér. A Szabadság tér közepén egy római oszlop található. A tér oldalán áll a Bablja Kula középkori bástya. A bástya lábánál található öt kútból (Trg Pet Bunara = Öt kút tere) vettek vizet Zadar lakói. A Szt. Simeon-templom eredetileg román stílusú épület volt, majd 1632-ben átépítették, hogy itt helyezzék el Szent Simeon földi maradványait. A maradványokat egy közel két méter hosszú ezüst ereklyetartóba helyezték, amely 1377 és 1380 között készült Francesco da Milano keze nyomán. Rajta domborművek mesélik el Simeon életének történetét. Szűz Mária és a szentek-et ábrázoló oltárképet, melyet egy velencei mester készített, egy helyi aranyműves ezüst levelekkel foglalta keretbe 1546-ban. A Népek tere (Narodni trg) a középkori város szívében fekszik, és számos politikai vita és az üzleti élet színtere volt és még ma is a közélet legjelentősebb tere a városban. Itt található az 1938-ban, az olasz uralom alatt épült Városháza. A térre néz a reneszánsz városi loggia (Gradska loža) is, amely a városi bíróságnak épült 1565-ben Michele Sanmicheli tervei alapján. Ma városi kiállításokat rendeznek benne. A főtérhez közel található a városi őrség 16. századi épülete, melynek óratornyát 1798-ban osztrák hódítók építették, és ma a Néprajzi Múzeumnak ad otthont. A Kikötői kapu (Vrata Sv. Krševana) is Michele Sanmicheli 1573-as ténykedésének köszönheti létét, mivel ekkor a Sergi családnak ajánlott római diadalívet teljesen átépítették. A kapu tenger felőli oldalán Szt. Márk oroszlánja és a lepantói csatának (1571) emléket állító kő található. A kapu belső felén a kőlap III. Sándor 1177-es látogatásának állít emléket. I.sz. 1000 körül a Benedek rend tagjai templomot és kolostort építettek a római piac helyére, amelyet 1175-ben átépítettek. A Szt. Krševan névre keresztelt templom ma is látható, ám a kolostor a II. világháborúban elpusztult. A kolostor fénykorában a művelődés központja volt, benne gazdag könyvtár és egy híres scriptorium (kódexmásoló és –díszítő műhely) működött. A háromhajós templombelsőt oszlopok tagolják. A kívülről egyszerű, román stílusjegyeket magán viselő templom belülről barokk. Csodálatos barokk főoltárán Zadar négy védőszentjének, Krševannak, Zoilusnak, Simeonnak és Anasztáziának szobrai állnak. A szentélyben 13. századi freskók láthatók, valamint az oltáron egy román kori feszület. A város Régészeti Múzeuma egy új épületben található a régi római fórum mellett. A Múzeum az ókortól egészen a közelmúltig mutatja be  Zadar és környékének történetét. Különösen érdekes a római kori üvegtárgyakat bemutató tárlat, valamint a kora keresztény és középkori liturgikus tárgyak. A Szűz Mária-templomcsodálatos reneszánszkori homlokzata van, s a Zeleni trg nevű tér egyik felén áll együtt egy román stílusú harangtoronnyal – melyet Könyves Kálmán király építtetett 1105-ben. A Szűz Mária-templom 1066-ban épült, majd számos átalakításon esett keresztül. Háromhajós belső terében nagy, női galéria látható, melynek stukkódíszei 1744-ben készültek. A templom melletti kolostorban ma Egyháztörténeti Múzeum működik. Földszintjén aranytárgyak, felső szintjén festmények és szobrok kerültek kiállításra. Kiemelkedő Vittore Carpaccio egyik sokszínű oltárképe, amely 1487-ből származik. Zadar ókori neve Jadar volt, főtere, a Fórum az 1. és a 3. század között alakult ki. A Fórum 90 méter hosszú és 45 méter széles, három oldalát márványoszlopos portikusz (elől nyitott oszlopsor) szegélyezi. A téren, melyet jelenleg Zeleni trg-nek hívnak, még ma is láthatók az egykori középületek alapjai. Így jól látható a gyűlésterem, a néhai járda egyes részletei, délre több tabernae (eredeti jelentése szerint deszkából (tabulae) összerótt kunyhó, mint a milyenek a rómaiak legrégibb lakóházai voltak.), a nyugati részén pedig egy díszes korinthoszi oszlop. A Szt. Anasztázia-székesegyház szintén az egykori Fórum helyén áll. A bizánciak alapították a 9. században, majd a 12-13. században román stílusban átépítették. Téglalap alaprajza végén nagy félköríves szentély található. Az 1324-ben elkészült harmonikus homlokzatot három bejárat töri meg, valamint két rozetta (rózsaablak) is található rajta, melyek közül a nagyobbik román stílusú a kisebbik pedig gótikus. A homlokzat vízszintesen kettéosztott, a felső részén vakboltívek és oszlopok váltakoznak. A középső bejárati ajtót szobrok díszítik, felette öt sorban kisebb oszlopok állnak, felül félkörívben záródnak, és lezárják a téglalap alakú, kőből készült, faragott virágfüzérekkel díszített bejáratot, mely felett az Angyali üdvözletet ábrázoló dombormű látható. A háromhajós templombelsőt két oszlopsor és egy falgyámoszlop tagolja, amelyek alátámasztják a boltíveket. Az alapszintnél magasabban lévő szentély oldalainál faragott fa kórusülések találhatók, melyeket a velencei Matteo Moronzoni készített a 15. század elején. Az oltármennyezetet négy korinthoszi oszlop tartja, melyek 1332-ből származnak, s mindegyiken más és más minta látható. Alatta a 9. századi szarkofágban Szt. Anasztázia maradványai nyugodnak. Az oltárok zöme barokk stílusú. A jobb oldali hajóban található impozáns barokk oltárt a szentáldozásnak szentelték, e mögött áll a hatszögletű keresztelőkápolna. A székesegyház oldalán álló harangtornyot már 1452-ben elkezdték építeni, de csak a 19. században fejezték be a brit építész, Thomas G. Jackson vezetésével. A Szt. Donát-templom (Sv. Donat) Dalmácia egyik legszebb bizánci stílusú épülete, amelyet alapítójáról, Donát püspökről neveztek el A templom a 9. század elején épült a római fórumot burkoló kövekre, illetve kövekből. Alaprajza kör alakú, három félköríves szentéllyel. A matroneum (női karzat) körbefut az egész épületen, mintegy második szintet alkotva. Az épület 1797 óta nem egyházi célokat szolgál, viszont kitűnő akusztikája miatt gyakran rendeznek itt koncerteket. Kupolája 27 méter magas, hengeres, kúpszerű építmény, amely a templom közepén emelkedik.

zadari templom forrás: kattintson ide	Zadar forrás: kattintson ide	Zeleni trg forrás: kattintson ide	Szt.Donat-templom forrás: kattintson ide
Szt.Donat-templom a Zeleni trg-n forrás: kattintson ide	sv.donat forrás: kattintson ide	sv.donat forrás: kattintson ide	A tengeri orgona forrás: kattintson ide
utca forrás: kattintson ide	Zadar a harangtoronybol forrás: kattintson ide	Zadar a harangtoronybol forrás: kattintson ide	zadari utcakep forrás: kattintson ide
zadari ter forrás: kattintson ide	zaszlo forrás: kattintson ide	ferences kolostor kerengoje forrás: kattintson ide	rozetta forrás: kattintson ide
naplemente forrás: kattintson ide	Zadar a tengerrol forrás: kattintson ide	hid forrás: kattintson ide	zadari naplemente forrás: kattintson ide
ferences kolostor forrás: kattintson ide	zadari ejszaka forrás: kattintson ide