2017. október 20, péntek   Vendel
Keres



Városok



innen: ide:
Gps koordináták:

panoráma, fotó: ipø∂is‡å, flickr.com

Split modern arculatát hajógyárak, üzemek és forgalmas kikötő jellemzi, mivel a város fejlődését a II. világháborút követően semmi nem akadályozta. A városközpont, ami ma is rendkívül kecses, Diocletianus császár hatalmas római palotája köré épült. A palota maga az egyik legnagyobb és legjobb állapotú ilyen épület amely a Római Birodalomból fennmaradt. 614-ben az avarok által elűzött salonai menekülteket fogadták be a palotába, akik azt lakóházként kezdték el használni. A menekültek között volt a püspök is és más egyházi méltóságok, akik újra életet leheltek a spliti püspökségbe, Két évszázadnyi bizánci uralmat követően horvátok telepedtek itt le, majd 1409-ben velencei uralom alá került a település. A velenceiek újabb falakat emeltek és felépítették a Gripe-erődöt. Ebben az időszaknak hatalmas lendületet vett a művészetek virágzása is a városban. A Diocletianus-palota főbejárata, az Aranykapu (Zlatna Vrata) egyik legimpozánsabbik kapu a városban. Salona felé néz, rajta kis tornyok állnak, a félköríves boltíveken és a szobrok talapzatán pedig díszítéseket találunk. A 11. században a palota és a kapu közötti folyosót lezárták, ebből alakították ki a Szt. Márton (Sv. Martin) templomot. Dominik atyáról, a templom alapítójáról felirat emlékezik meg. A Spliti Városi Múzeum (Muzej Grada Splita) a gótikus stílusú Papalić-palotában kapott helyet. A palota az egyik legérdekesebb 15-16. századi épület, amely a Diocletianus-palota egyik részén emelkedik. Ma kiállítási terület, ahol művészeti tárgyú régészeti leleteket, 16. századi műtárgyakat és a város történelmét bemutató 12-18. századi festményeket és könyveket talál az ide látogató. A római épület együttes belső udvara ma az ide látogatók körében az egyik legkedveltebb találkozási pont, ahol kávéház is található. Három oldalán magas talapzaton álló oszlopok határolják, melyek oszlopfői szépen kidolgozottak. A Diocletianus palota, loet, fotó: flickr.comDiocletianus egykori magánlakosztályához vezető átjárót egy magas, boltíves timpanon és domborművek díszítik. A Szt. János keresztelőkápolna egy kicsi, ám csodálatos épület, melyet a 6. században szenteltek fel. Korábban ez volt Jupiter-temploma. Belsejébe,n a keresztelőmedencében látható egy román berakás, amely Zvonimir királyt és más előkelőségeket ábrázol. Itt található ravennai János püspök szarkofágja, amely a 8. században készült. Előtte Lovro (Lőrinc) püspök 11. századi kőkoporsója látható. Az Ezüstkapu mellett van a piac, ahol idény gyümölcsöket és zöldségféléket, házi sajtokat, sonkákat és szárított gyógynövényeket árulnak a lakosság és a turisták számára. Mivel a piac szabadtéri, innen látszik a legjobban a Diocletianus-palota. Még most is meg lehet különböztetni az épületegyüttesen belül a különböző épületeket, s a falak mentén épült őrfolyosó egy részén is végig lehet sétálni.  Az ezüstkapu előtt áll a középkorban épített Szent Katalin-kápolna, amelyet a domonkosok használtak, mialatt saját kolostorukat építették 1217-ben. A kápolnát a 17. században szinte teljesen átépítették. Ezen felújítást követően lett Szt. Domonkos-templom (Sv. Dominik). Az épületet 1930-ban kibővítették. A Bronzkapu egy egyszerű kapu, amely a tengerre és a kikötőre néz. Valaha közvetlenül a csónakokba lehetett innét lépni, majd a föld alatt eljutni a császári lakosztályokhoz. A kapu leggazdagabb homlokzaton nyílik, felső szintjének oszlopsorát később befalazták, mivel lakószobát alakítottak ki a helyén.  A Miasszonyunk harangtornya-templom (Gospa od Zvonika) nevét a város egyik legrégebbi, 1081-ből származó harangtornyáról kapta. A templomot a palota bejáratának (Vaskapu) fedett folyosójából alakították ki. A Népek tere a 15. századtól kezdve volta  város üzleti és adminisztratív központja. A nemesek lenyűgöző épületeket emeltek itt, mint például a velencei gótika stílusában  épült Cambi-palota és a reneszánsz Városháza (Obćinski Dom). A Városháza épülete a 15. század első felében épült. Földszintjén három boltíves loggia, felső szintjén gótikus ablak látható. Ma ebben az épületben működik a Néprajzi Múzeum, ahol a dalmát népművészet remekei is megtekinthetők: ezüst ékszerek, fegyverek, fából faragott tárgyak és népviseletek. A Diocletianus-palotát a salonai születésű Diocletianus építtette, aki 284-ben lett a Római Birodalom császára. Ő szervezte át a hatalmas birodalmat. Két részre osztotta, az egyik élén Augustus címmel uralkodott az egyik császár, a másikban társa Caesar néven. 20 év kormányzás után a császár visszavonult a közélettől, és 305-ben beköltözött a spliti öbölben álló palotájába, melynek építésével korábba Zotikos és Filotas építészeket bízta meg. Az ex-császár 313-ban bekövetkezett halála után a palotába adminisztrációs irodák és kormányzói rezidencia költözött. 615-ben salonából tömegesen érkeztek emberek, akik itt kerestek menedéket az előrenyomuló avarok elől, akik salonát lerombolták. A leggazdagabbak közülük a császári lakosztályokat foglalták el, a szegényebbek pedig a tornyokat és kapukat. Ma a palota négy sarkán egy-egy négyszögletű torony áll. További négy-négy torony található az északi, keleti és déli oldalon. Tengerre néző oldalán pedig egy boltíves loggiát alakítottak ki. fotó: premus, flickr.comA palota eredetileg egy római katonai táborhoz hasonlított. 215 méter hosszú és 180 méter széles volt, nagyon vastag falak vették körül, melyek magassága helyenként elérte a 28 métert. A négy oldalú erődítményt északon, keleten és nyugaton tornyok erősítették. Minden oldalán nyílik kapu, ezeket két út kötötte össze. Az Aranykapu Salona felé néz, ez a palota főbejárata, a keleti bejárat volt az Ezüstkapu, amely az Aranykapu szerényebb másolata. Szt. Dujmo székesegyháza eredetileg Diocletianus császár mauzóleuma volt. A székesegyházat a 7. században szentelték fel. Ekkor távolították el azt a szarkofágot, amely a császár földi maradványait őrizte. Helyére a császár idejében kivégzett vértanúnak, Split védőszentjének, Szent Dujmo teste került a helyére. A spliti Ravennai János érsek alakíttatta át a mauzóleumot keresztény templommá, amely gyakorlatilag azóta is változatlan formában áll a helyén. Pusztán egy hatszintes harangtorony épült hozzá a 12. és a 16. század között, illetve a 13. században kórust alakítottak ki a belsejében. A harangtorony lábánál egy, az ókori Egyiptomból származó gránit szfinx pihen. A bejárat diófa kapuját 1214-ben készítették, és berakásos fafaragványok díszítik, valamint virágmintás keretek között evangéliumi jelenteket láthatók rajta. A nyolcszögletű alaprajzú székesegyházban zömmel római korinthoszi oszlopsor sorakozik két sorban. Az oszlopsorok felett lévő dombormű Erószt ábrázolja vadászat közben, a két medalion pedig Diocletianus és felesége, Prisca portréját ábrázolja. Jobb oldalon, egy 1428-ban készült freskó előtt egy falfülkében a Szent Dujmo oltár áll, amely a milánói Bonino műve. A 17. századi szentély fából faragott kórusülései a 13. század elejére jellemző román stílusú fafaragás csodálatos példái. Az oldalt található kápolnában a Szt. Anasztázius-oltár áll, amely Juraj Dalmatinac 1448-ban készült műve. A 13. századi hatszögletű szószéket faragott oszlopfős karcsú oszlopfők tartják. A székesegyház mögött egy 14. századból származó sekrestye található. Ez ma a székesegyházi múzeum, ahol rengeteg műtárgy, például arany- és ezüsttárgyak, régi kéziratok, középkori ikonok és ornátusok láthatók. Különösen fontos darab a 13. században Toma főesperes által írt Historia Saloniana (Salona története) és egy 7. századi evangélium. Diocletianus palotája mellett Splitben sokféle történelmi és művészeti érdekesség látható. A középkorban a falak köré falvak épültek, s amikor Split szabad királyi város lett, ezeket a településeket szabályosabban kötötték össze.  1420 után megkezdték a külső védmű és a városfalak építését. Split és Trogír között erődöket emeltek a török fenyegetettség ellen, melyek nagy hányada ma is áll. A Diocletianus-palota délnyugati sarkánál található a középkori tér, a Braće Radića tér. A magas Marina-bástya (Hrvojeva Kula) maradt csak meg abból a lenyűgöző erődből, amelyet a velenceiek a 15. század második felében, Split végső veresége után építettek. A tér déli részén álló őrtorony alaprajza nyolcszögletű. A tér északi részén egy 17. században épült barokk palota, a Milesi-palota áll. A tér közepén Ivan Meštrović műve áll. A szobor Marko Marulić írónak (1450-1524) és tudósnak állít emléket, akinek nevéhez a horvát nyelvű irodalom megteremtése fűződik. A Szt. Ferenc-templomot nemrégiben felújították, de a virágoskertet közrefogó, karcsú oszlopokkal szegélyezett kis román-gótikus stílusú kerengő eredeti. A templom főleg barokk stílusú tárgyakkal került berendezésre, feszülete a 15. századból származik. A város jeles polgárai közül Toma főesperes (az első dalmát történetíró), Marko Marulić író és a jól ismert Ivan Lukačić síremléke is itt található. római szarkofág a Régészeti Múzeumban, foto: Sebastia Giralt, flickr.com1975-ben hozták létre a Horvát Régészeti Múzeumot, amelyben a Split környékén fellelt, kora középkorból származó régészeti leleteket állítják ki. E mellett itt találhatók a legelső horvát szobrászok művei is, amelyek 800 körül születtek. A kőtöredékek templomokból és erődítményekből kerültek elő, elsősorban sírkövek, oszlopfők, oltárok, oltármennyezetek és ablakok láthatók. Az egyik legjelentősebb darab Višeslav herceg 9. század elejéről származó hatszögleű  márvány keresztelőkútja, illetve Jelena királynő szarkofágja a 10. századból, melyre az ókori római romvárosban, Salonában bukkantak. A Meštrović Galéria épülete Ivan Meštrović lakóháza volt az 1930-as években. Maga a szobrászművész tervezte a házat, melynek két végén két torony áll, homlokzatán nyolcoszlopos loggiával. Szobrai, mint például a Távoli varázs és A köpönyegek, a kertet és a belső teret díszítik. Az épület egy részében érintetlenül hagyták a művész lakószobáit. Ugyan azzal a belépőjeggyel, amit a Meštrović Galériába váltottunk, megtekinthetjük a Kaštelet-et, amely a Galéria utcájában a 39-es szám alatt található (a Galéria 46-ban található). A Kaštelet egy 17. századi rezidencia, amely a Cavagnin családé volt, majd 1932-ben Meštrović megvásárolta, és kiállítótermévé alakította. Egy kis templomot is építtetett, hogy ki tudja állítani Újtestamentum című domborműsorozatát, amely helyett ma egy másik mű, az Apokalipszis alkotója látható. A Nemzeti Művészeti Galéria széleskörű áttekintést nyújt Split és Dalmácia többi részének képzőművészetéből, felölelve a 16. és a 20. század közötti időszakot. Kiemelten  kezelik a velencei mestereket, de az úgynevezett Bocche il Cattaro iskola (18-19. század) alkotóinak alkotásai is szerepelnek a kiállításon. Időszaki kiállításokat is megtekinthetünk itt. A Régészeti Múzeumot 1820-ban alapították, jelenlegi helyén pedig 1921 óta működik. Főként római, ókeresztény és középkori régészeti leleteket állítottak itt ki. Komoly érdeklődés kíséri a Salonában előkerült római tárgyakat. A salonai remekek közül szobrokat, római tárgyakat, oszlopfőket, szarkofágok (a 4-5. századi szarkofágokon még pogány domborművek találhatók), ékszerek, érmék, mázas terrakotta tárgyak és kerámiák láthatók. A Poljudi Kegyes Miasszonyunk-templom érdekessége az 1549-ben készült sokszárnyú oltárkép, amely Girolamo da Santacroe műve és a főoltáron található. A festményen Szűz Mária és a szentek láthatók, közöttük Szt. Dujmo, Split védőszentje, aki a város makettjét tartja a kezében. A templomtól nem messze található Poljud (mocsár) kertvárosban a híres Hajduk Split focicsapat stadionja, amelyet Boris Magaš tervezett és 1979-ben készült el. A város nyugati oldalán található a Marjan-félsziget, fotó: .::Danka::. , flickr.comamely természetvédelmi területté lett nyilvánítva, és csak csigalépcsőn lehet rá feljutni. Split környékén található a hét kastély öble (Kaštela), amely nevét a Split és Trogír közötti nagy és jól védett öböl mentén lévő erődítményrendszerről kapta. Az erődítményrendszert a velencei kormányzó és a helyi nemesek építették a 15-16. században, hogy városaikat megvédjék az oszmán támadásoktól. Az épületegyüttes környékén Kaštela néven egy sor kis település nőtt ki a földből. Az eredeti erődök közül öt még ma is áll, továbbá azok a megerősített villák is megcsodálhatók, amelyeket a közelmúltban állítottak helyre. A Szt. György-kastély (Kaštel Sućurac) a spliti érsek nyári rezidenciája volt például. A 14. század végén építették fel, majd a következő században fallal erősítették meg, melynek nyomai ma is láthatók. A Zárdafőnök-kastély (Kaštel Gomilica) szigetre épült bencés kolostor volt. A szigetet mára már összekötötték a szárazfölddel. A Vitturi-kastély (Kaštel Lukšić) épületéből hatalmas villát alakítottak ki, s csak a külső szerkezete maradt meg. A trogiri Vitturi család építtette 1487-ben. A Kaštel Stari megőrizte eredeti külső képét, tengerre néző homlokzata olyan, mint egy gótikus ablakos palotáé. Ez a környék legrégibb építménye. A Čipiko család által 1512-ben építtetett Új kastélyból (Kaštel Nova) csupán a torony és a Szt. Rókus-templom maradt meg.


spliti hangulat
forrás: kattintson ide

eso utan
forrás: kattintson ide

torony
forrás: kattintson ide

belvaros
forrás: kattintson ide

belvarosi hangulat
forrás: kattintson ide

tavolrol
forrás: kattintson ide

torony reszlet
forrás: kattintson ide

kikotoi setany
forrás: kattintson ide

kapu
forrás: kattintson ide

Split
forrás: kattintson ide

plaza
forrás: kattintson ide

alkonyat
forrás: kattintson ide

spliti torony
forrás: kattintson ide

nini Gergely puspok szobra
forrás: kattintson ide

Split felulrol
forrás: kattintson ide

romaiak a Diocletianus-palotanal
forrás: kattintson ide

A Diocletianus-palota alatt
forrás: kattintson ide

palota rekonstrukcios rajz
forrás: kattintson ide

Szent Doimus Szekesegyhaz
forrás: kattintson ide

varoshaza
forrás: kattintson ide

part
forrás: kattintson ide

templombelso
forrás: kattintson ide

epuletdisz
forrás: kattintson ide
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!