2017. október 19, csütörtök   Nándor
Keres



Városok



innen: ide:
Gps koordináták:

Rijeka, fotó: daninho_ibk, flickr.comRijekát, a térség egyik legnépesebb városát a liburni törzsek alapították, melyet később a kelták vettek birtokukba, majd Tarsatica néven római várossá vált. Az évszázadok során számos gazdája volt a városnak, végül a Habsburgoké lett. 1719-ben Habsburg Ferdinánd szabad várossá tette, ezzel növelve tengerészeti szerepét. 1769-ben a Magyar Királyság része lett (Fiume), s ezt követően gazdasági súlya egyre nőtt. Rijeka kikötőivel és iparával ma is Horvátország egyik legfontosabb tengeri kikötője, kulcsfontosságú közlekedési (vasúti és közúti) csomópont. A város ad otthont minden év februárjában és márciusában a legnagyobb farsangi ünnepségsorozatnak az országban. Az elmúlt évtizedekben a város kissé kaotikus módon növekedett, kiterjedt a környező dombokra, és a part mentén is terjeszkedett. Ezt leszámítva, vagy ettől függetlenül igazi közép-európai hangulatot áraszt az Óváros (Stari Grad). Az Óvárostól délre fekvő főutcáját, a Korzót, a 19. században épült épületek szegélyezik. A másik sugárút, a Riva mentén is számos épület áll, amely az 1800-as évek során emelkedett. A város szíve, a Korzó mentén kávézók, bárok, éttermek és üzletek találhatók. A Korzó felénél áll az Óratorony, amely az Óvárosba vezető 15. századi kapu átalakításának eredményeként jött létre. A tornyot a 18. században építették, s ekkor került oda az óra is, amely fölé 1890-ben került kupola. Az impozáns épületet a Habsburgok címere, a város címere (az aranykorsón gubbasztó sas), valamint I. Lipót és VI. Károly osztrák császárok barokk mellszobrai ékesítik. A városháza egy 14. századi Ágoston-rendi kolostor 1883-ban átalakított épülete, amely az azt körülvevő tér három oldalát foglalja el. Az egyetem rektorának az irodája is ebben az épületben kapott helyet. A Római Kapu a tér északi oldaláról induló kis utcácskában található. A dísztelen kapu maradványainak közelében végzett ásatások során római körkörös védelmi fal alapjait tárták fel. Számos nagy múltú templom is található az óvárosban. Rijeka, fotó: Roberat, flickr.comA Kapucinusok temploma a ®abica tértől (Trg ®abica) északra áll. 1904 és 1929 között épült, s Lourdes-i Miasszonyunk néven is ismert, mivel pont a lourdes-i csoda ötvenedik évfordulójára készült el. A Szt. Miklós-templomot az ortodox közösség emelte 1786-ban és a szerbiai Vajdaságból származó ikonok díszítik. A Nagyboldogasszony-templom valaha katedrális volt, amely nem sokat őrzött meg 13. századi vonásaiból, mivel 1695-nen barokk stílusban teljesen felújították, s 1726-ban rokokó elemekkel alakították át, és beépítettek egy 16. századi rózsaablakot is. A szentély barokk stílusú. A harangtornyon szerepel az eredeti templom építésének éve, 1377, s felső része gótikus stílusú. A város védőszentjének, Szt. Vitusnak a temploma ma katedrális. A nagyméretű barokk stílusban épült templomot 1638 és 1742 között emelték a jezsuiták. Belsejét barokk oltárok díszítik, a főoltáron álló gótikus feszület a 13. századból származik. A Tsati Csodatévő Szűzanya-templom Rijeka központja felett található, a Rječina-folyó túlsó partján, a Trsat-negyedben. A Tito térről 561 lépcső vezet fel a templomhoz. A templomot egy 12. századi templom helyére építették egy ferences-rendi kolostorral együtt a Frangepánok, 1453-ban.  Mielőtt az olaszországi Lorettóba tovább szállították volna, itt őrizték Názáreti Mária szent házának darabjait, 1291 és 1294 között.  Kárpótlásul, hogy a szent ereklyét elszállították innen, V. Orbán pápa a templomnak és a helyieknek ajándékozta 1367-ben a Szent Lukács festette A Szűzanya a gyermekkel c. képet, amely ma a főoltáron áll. A szentélyt főként katonák és tengerészek látogatták, akik fogadalmi ajándékokat ajánlottak fel. Ezeket a fogadalmi ajándéktárgyakat ma a kerengő melletti kápolnában helyezték el. A templomot 1864-ben átépítették, de fotó: ComplementaryDuo, flickr.commegtartották a győzelmi diadalívet, a Szűzanya festménye alatti márványoltárt és a Frangepán (Frankopan) család számos síremlékét. A Trsati Csodatevő Szűzanya-templomtól a Trsat-erődhöz vezet az út, amelyet még a rómaiak építettek Tarsatica védelmére, s egyes részei még ma is láthatók. A 13. században Trsat a Frangepánok kezére került, a római erőd helyére egy másikat emeltek. A 19. században egy osztrák marsall, Laval Nugent, vette meg az erődöt, aki felújíttatta és itt rendezte be rezidenciáját, majd itt is temették el. Az erődből csodás kilátás nyílik a Kvarner-öbölre. A Horvát Tengerészeti és Történeti Múzeum Rijeka legrégebbi múzeuma, 1876-ban alapították. 1955 óta az 1896-nan épült Kormányzói Palotában látogatható. Őskortól a középkorig terjedő gazdag régészeti gyűjteménye mellett a hajózás történetét mutatja be számos eszközön, fegyveren és hajómodellen keresztül.


templomtorony
forrás: kattintson ide

Ferdetorony
forrás: kattintson ide

éjjel
forrás: kattintson ide

lépcső
forrás: kattintson ide

szobor
forrás: kattintson ide

II. János Pál pápa szobra
forrás: kattintson ide

látkép
forrás: kattintson ide

templom
forrás: kattintson ide

Rijeka
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!