2017. október 19, csütörtök   Nándor
Keres



Városok



innen: ide:
Gps koordináták:

pulai filmfesztvál, fotó: cvitko_belas, flickr.com

Pula (Pola), Isztria egyik legjelentősebb városa, amely fantasztikus római kori műemlékeiről híres. A római időkben Pietas Julia volt a neve, 425-ben püspöki székhely lett, ma is láthatók az 5. században épült egyházi épületek alapjai. Az osztrogótok rombolták le a várost, majd a 6.-7. században a bizánci flotta fő bázisa lett, s ekkor ismét fellendült a város. Ekkor épült a katedrális és a Formozai Szűz Mária-kápolna is. A város 1334-ben velencei uralom alá került. A 17. század közepére a lakosság 300 fő alá csökkent, de 1856-ra ismét megújult: az osztrák flotta kikötője lett, s a mai napig az ország egyik legfontosabb vízi bázisa maradt. Ma Pula egyetemi város, és Pazinnal együtt az Isztria adminisztratív központja.

Sergius diadalíve, fotó: Sebastia Giralt, flickr.com

Sergius diadalívét az i.e. 1. században építették Salvia Pstuma Sergia rendeletére. A bordázott korinthoszi oszlopfőkön álló diadalív kicsi, rajta a győzelem istennőjét láthatjuk. A diadalív frízén lóvontatta harci szekér látható. A diadalív szomszédságában található az Ulkis („Ulysses”) nevű bár, ír James Joyce tiszteletére, aki 1904-ben 6 hónapot töltött a városban. Apró bizánci templom a Formozai Szűz Mária kápolna, görög kereszt alaprajzzal. Valaha a nagy Formozai Szűz Mária bazilika kápolnája volt. Érdekessége a belső falain található mozaikmaradványok a 6. századból. A Szent Ferenc templom a szomszédjában található kolostorral egy időben, a 13. század végén épült. A templom fehér kőépületének bejárata felett gótikus rózsaablak látható. Az egyhajós épület késő román és kora gótikus stíluselemeket ötvöz. A templomnak három szentélye van. A főoltáron tekinthető meg az emiliai iskolához tartozó gyönyörű, fából készült sokszárnyú oltárkép. A kolostorban a Római Birodalomból származó kiállítási tárgyak tekinthetők meg. Az Augustus-templom az i.sz. 1. században épült, s az egykori római fórum helyén található téren áll. A 17 méter hosszú és 6 méter széles, egyszerű vonalvezetésű épület csodás példája a római építészetnek. Hat egyszerű oszlopának feje szépen faragott. A Szűz Máriának szentelt katedrálist a 6. században alapították, miután a város püspöki székhely lett. A 10. században megnagyobbították. Jelenlegi formáját a 17. században nyerte el. A falak egy része, néhány oszlopfő és az ablakok az eredeti épületből valók. A csiszolt kövekből álló harangtornyot 1670 és 1707 között emelték, részben az amfiteátrum köveiből. Egy csillag alakú, négybástyás erőd ad otthont az Isztriai Történeti Múzeumnak. Az erődöt a velenceiek építették a 14. században a városközpontban található római Capitolium helyén. A négy tornyot összekötő falakról csodálatos panoráma nyílik a városra. Az erőd közelében található a 2. században emelt színház romjai. Az Isztriai Régészeti Múzeumban tekinthetők meg a Pulában és környékén előkerült leletek. A gyűjtemény az őstörténettől a középkorig terjed. A földszinten építészeti maradványok, mozaikok, oltárok és egyéb tárgyak találhatók. Az első emelet a neolitikumtól a római korig terjedően mutatja be a fellelt tárgyakat, a második emeleten három termet is szenteltek a római kornak. Két teremben a késő klasszikus kortól a középkorig terjedő időszakot mutatják be. Itt különösen érdekes szláv sírköveket is láthatunk. A múzeumnak magyar vonatkozása is van, itt található Salamon (1063 – 1073) magyar király sírköve, aki – miután I. Géza elűzte trónjáról – Pulában lett remete, majd halála után boldoggá avatták. A múzeum közelében 2-3. században készült a kétíves, díszes frízű kapu található, amelytől nem messze az egykori római városfal ép részei láthatók. A Herkules kapu a Régészeti Múzeumtól délre áll. Az egyíves építményt az 1. században emelték. Ez a város legrégebbi és legjobb állapotban fennmaradt római kori műemléke. A kapu fölött ma is látható Herkules kőből kifaragott feje.

Amfiteátrum, fotó: Sebastia Giralt, flickr.com

A pulai amfiteátrum ellipszis alakú. A ma még létező hat legnagyobb római amfiteátrumok közül az egyik legépebben megmaradt épület a pulai. Az eredeti amfiteátrumot Claudius császár építtette, de az kisebb volt a ma is láthatónál. Vespasianus császár nagyobbította meg i.sz. 79-ben, hogy gladiátorjátékokat és vizicsatákat tudjanak benne rendezni. A Vespasianus császár által kibővített amfiteátrumba már 23 ezer ember fért el, akik körülbelül 20 különböző bejáraton keresztül tudták megközelíteni a színpadot. Egészen a 15. századig érintetlenül állt az épület, de akkor a kő egy részét elhordták. Először az Illír tartományok francia kormányzója, Marmont marsall állítatta helyre. Nemrégiben ismét felújították, így ma már balett és operaelőadásokat, színielőadásokat, valamint komolyzenei és könnyűzenei koncerteket is rendeznek benne, amelyen körülbelül 5000 néző vehet részt. Az épület tornyainak funkciója volt: feltehetően egy olyan ponyvaszerkezetet tartott, amely a naptól és az esőtől védte a nézőket. Az aréna külső fala nagyon jó állapotban maradt fenn. A tengerpart feltöltése előtt az aréna közvetlenül a tengerparton állt. A tenger felőli oldalon három szintes, a másik oldalán két szintes, mivel domboldalra épült. Legmagasabb pontján a külső fal közel 30 méter magas. Az első két szinten 72 boltív található, a harmadikon pedig 64 nagy téglalap alakú nyílás. A föld alatti részében átjárókban álltak valaha a ketrecek és a börtönök. Itt és a felépítményen belül is különféle folyosók vezettek az ülésekhez, amelyek könnyebb eligazodást jelentettek a közönség számára. A belső folyosókat a boltíveken át világították meg, megkönnyítve ezzel a nézőtér egyik szektorából a másikba való átjutást.


Amfiteátrum
forrás: kattintson ide

Agustus Temploma
forrás: kattintson ide

Sergis diadalíve
forrás: kattintson ide

Hercules Portája
forrás: kattintson ide

Park az Amfiteátrum mellett
forrás: kattintson ide

Pula kikötője
forrás: kattintson ide

templom belülről
forrás: kattintson ide

Templom kívülről
forrás: kattintson ide

Pula apartmanházak
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!