2017. augusztus 19, szombat   Huba
Keres



Szigetek



innen: ide:
Gps koordináták:

A Zadar környéki szigetvilág több mint 300 szigetből áll, amelyeket körülvesz a kristálytiszta tengervíz. A nagyobb szigeteken mediterrán jellegű bozótosok és olajfák élnek. Ez a szigetvilág egy hegyvonulatnak a maradványa, azé a hegyvonulaté, amely egykor párhuzamosan futott a Velebit-hegységgel, ám később majdnem teljesen a tengerszint alá süllyedt.  A szigetek közül valamivel több, mint egy tucat lakott, ezeken kis települések találhatók, melyek lakói lényegében a halászatból, növénytermesztésből és állattenyésztésből próbálnak megélni. A Zadarhoz közeli nagyobb szigeteken van néhány szálloda, de magánszállásokat is igénybe lehet venni. A nagyobb szigeteket naponta közlekedő kompjárat köti össze Zadarral.

A Zadar környéki szigetvilág legnagyobb tagja a Dugi Otok, amely 124 km alapterületű. 10 falu található rajta. A sziget laposabb részén halászattal és mezőgazdasággal foglalkoznak a lakosok, míg a déli, dombosabb vidéken birkát tenyésztenek. A nyugati part meredek és kietlen, a keleti felén viszont szép strandok és öblök találhatók. Zadarhoz való közelségének köszönhetően már a római időkben is kedvelt pihenőhely volt, ahová a városi előkelőségek építették villáikat. A reneszánsz idején még több nyaraló épült itt, főleg Saliban, amely a sziget legnagyobb városa és kikötője. Számos késő gótikus stílusú ház áll itt. Boľava halászfalu a sziget legészakibb pontján található, és az egyik legkedveltebb jachtkikötő a környéken. Az itt található 10. században épült kis Szt. Miklós templom érdekessége, hogy egyik szobra arab szenteket ábrázol. Telašcića hosszú öble délre található. Ezt a természetes kikötőt valaha a velencei flotta használta. A sziget déli része a Kornati Nemzeti Parkhoz tartozik. Az egyik végén emelkedő meredek sziklafalat a másik végén sűrű fenyőerdő ellensúlyozza, amely egy 1995-ös erdőtűz következtében újratelepítésre került.

Ugljan sziget buja zöld növényzete 22 km hosszan fut és 50 km-n terül el. A sziget keleti partján eldugott falvakban élők száma valamivel több, mint 7500 fő. Legfontosabb települése Ugljan, amely egy 15. században épült ferences kolostornak is otthont ad. A kolostornak szép kerengője van, könyvtárában pedig számos glagolita nyelven írt kódex található. Preko településre a zadari tehetősebb réteg építi villáit, de itt már szép számban megtalálhatóak a szállodák, kempingek és magánszállások is. A falu látképét meghatározza a velencei erőd, amely 265 méter magas dombra épült.

Az Ugljan szigetet egy híd köti össze a Pašman szigettel, melynek szárazföld felé néző oldalán álló falvakban közel 3500 fő él. Az érintetlen és vad szigetre kevesebb turista jut el, mint Ugljan szigtére. A sziget nyugati felén szőlő terem, keleti felén pedig sűrű bozótos nő, le egészen a tengerpartig, ahol kavicsos strandokat találunk. A szigettel azonos nevű halászfalutól délre található Tkon, ami egyben kompkikötő is. A kompkikötőtől északra a Čokovac-hegyen épült 1125-ben a Szt. Kozma és Damján kolostor, amely a glagolita kultúra fellegvára volt. Könyvtárában igen sok glagolita nyelvű kódex található. A 15. században a templomot és a kolostort gótikus stílusban újították fel, majd a ferences rend vette át a birtokot.

Premuda sziget területe pusztán 9 km, lakóinak száma kevesebb mint 100 fő, akik mindannyian a szigetről elnevezett faluban élnek. Ez a szigetvilág legelszigeteltebb pontja és itt – szállodák híján – csak magánszállásokat lehet igénybe venni. A sziget egyébként az I. világháború során jelentős tengeri csata helyszíne volt 1918. június 10-én. A sziget strandjai gyönyörűek, területüket sűrűn borítják a fenyőerdők, s mivel gépkocsik nem közlekednek a szigeten, minden nagyon békés. Számos, hetente közlekedő hajójárat köti össze Zadarral.

Molat szigetén három falu található. A három falu lakossága meghaladja a 100-at, ők főként halászatból és mezőgazdasági termelésből élnek. Két kikötője is van a szigetnek: Zapuntel a nagyobb kompkikötő és Brgulje, amit akkor használnak, amikor a nagyobb kikötő valamiért járhatatlan. A sziget hosszú századokon át velence tulajdonában volt, amely elősegítette a szerzetesek és a helybéliek közösségeinek létrejöttét. A túlzott fakitermelés miatt kipusztult erdők pótlására hathatós erdősítési programot hajtottak végre. Az itt épült kolostorból mindössze a Szt. András templom maradt fenn. Premudához hasonlóan itt sincsenek szállodák, de magánházaknál meg tud szállni az erre kiránduló.

Olib szigetén található azonos nevű faluban 700 ember él, épületeinek zöme a 16. században épült, Szent Anasztázia temploma ugyanebből a korból való, s valaha egy kolostor is tartozott hozzá. A plébánián glagolita nyelvű kéziratokat és szent könyveket őriznek számos kőből készült tárgy mellett, melyek alátámasztják azt a tényt, hogy már a római korban is lakott volt a sziget. Szállást itt is csak magánházaknál találunk.



Dugi Otok
forrás: kattintson ide

Ugljan
forrás: kattintson ide

Növényzet, Ugljan
forrás: kattintson ide

Zaclopica, Pasman-sziget
forrás: kattintson ide

Pasman
forrás: kattintson ide
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!