2017. december 16, szombat   Aletta, Etelka
Keres



Szigetek



innen: ide:
Gps koordináták:

Pag szigete 63 km hosszú, s a parttal párhuzamosan két hegyvonulat fut végig rajta. Déli végén a sziklák mély öblöt alkotnak, jópár kisebb öböllel. A sziget már a kőkorszakban is lakott volt, és i.e. 1200 körül a liburniak foglalták el. Miután Dalmáciát az i.sz. 1. században leigázta Publius Cornelius Scipio, a rómaiak felépítették Cissa városát és Navalia erőddel védett kikötőjét. A Római Birodalom uralma idején számos villa épült a szigeten, melyből egy-egy mozaikpadló és vízvezeték még ma is látható. A szlávok a 6. században érkeztek és telepedtek le Pagon. Birkatenyésztéssel kezdtek el foglalkozni. 1000 után Zadar és Velence küzdött a sziget és a rajta lévő sólepárló birtoklásáért. Miután Zadar lakói lerombolták Cissát, a szigetiek máshol építették újjá a falut, ez lett Stari Grad, melyet a velenceiek 1192-ben megerősítettek. A sziget száraz és kopár, és nagyon kicsi részén folyik mezőgazdasági termelés, ott viszont szőlőt és olajbogyót termesztenek. A szárazfölddel szemközti csipkézett partszakasz sziklás, színe fehér, és a rajta végigsöprő bóra szél miatt elenyésző a növényzet. Szárazon rakott kőfalakkal próbálják a területeket megvédeni a széltől, de karámként is szolgál: így különítik el egymástól a birkanyájakat. A délnyugati partszakasz laposabb. A vidéket bozótosok, olajfaligetek és illatos gyógynövények borítják, főként zsálya. A sziget lakói az olívaolaj és a ®utica nevű bor előállításából, valamint birkatenyésztésből élnek. Híres a pagi juhsajt (paski sir), mely jellegzetes ízét a legelők illatos gyógynövényeinek köszönheti. A sajtot olívaolajban áztatják és hosszú időn keresztül érlelik. A sziget legjelentősebb városa Pag, amely a szárazfölddel szemközti védett öbölben található. A városka IV. Béla királytól kapott szabad királyi városi rangot 1244-ben, de a Zadarral fennálló rivalizálás miatt a várost lerombolták. A régi város falai, az erőd, a kolostor és a Szűz Mária-templom ma már csak rom. Pag 1409-ben végleg Velence uralma alá került. 1443-ban Juraj Dalmatinac (Giorgo Orsini) tervezte az új várost a velencei uralkodók és a helyi nemesség megbízásából. Ez lett a mai Pag városa, melynek felépítése annak idején több évtizedbe tellett. A velencei uralom azonban hosszú békét és felemelkedést hozott, melyet anyagilag a sólepárlásból húzott haszon teremtett meg. A 15. és 18. század között építették a jelentősebb középületeket és a helyiek által katedrálisnak hívott parókiatemplomot. Pag megőrizte az eredeti városszerkezetet: két főutcája keresztezi egymást a főtéren, a kisebb utcák ezekkel párhuzamosak. A városfalban valaha nyolc torony emelkedett és négy kapun keresztül kapott ki és bebocsátást a lakosság, ám a védművet a 19. század végén lebontották, bár nyomai (egy kapu és két bástya) még ma is láthatók. A főtérre nyílik a 15. századi Hercegi Palota, melyet többször átépítettek, valamint itt áll a befejezetlen Püspöki Palota is, amelyet szintén Jurij Dalmatinac tervezett. Dalmatinac szobrát, amely a főtéren áll, Ivan Meštrović emelte. Ugyanezen a téren áll a Szűz Mária mennybemenetele templom, amelyen keveredik a román és a gótikus stílus. Három hajója fehér kőből készült, és faragott oszlopfős oszlopok osztják fel a belső teret. Homlokzatát rozetta (rózsaablak díszíti, bejárata felett félköríves ablak nyílik. Számos műalkotásnak ad otthont a templom, például egy 12. századi, fából készült feszület, Giovanni Battista Pittoni: Rózsafűzéres Mária című művét, egy orgonát. A templomnak kincstára is van. Pag hagyományainak jelképe a csipke. Évszázadokon keresztül a szigeten élő asszonyok készítették a pagi csipkét, akik meleg időben házuk bejárata előtt ülve találták ki a bonyolult mintázatokat. Különleges tű kell hozzá. Az elkészült remekművek blúzok, ágyneműk, oltárterítők és asztalterítők díszéül szolgáltak. Néhány évtizede iskola is létesült, ahol a csipkekészítők új nemzedékét képezik. Az egykori csipkekészítő asszonyok régi csipkéből álló gyűjteményét az iskola őrzi, ezeket használják mintaként. Itt árusítják is a csipkét, s néhány termet múzeummá alakítottak. Novalja Lun keskeny félszigetének elején áll, ez Pag-sziget második legnagyobb városa. Itt a megélhetést kizárólag az idegenforgalom biztosítja sík strandjának köszönhetően. A város központjában egy kora keresztény bazilika romjai és egy 9-10. században épült román stílusú templom áll.


 


Naplemente Novaljaban
forrás: kattintson ide

Fürdőzők Pag szigetén
forrás: kattintson ide

Pag főtere
forrás: kattintson ide

Erőd és a híd Pag szigetére
forrás: kattintson ide

A Velebit-hegység Pagnál
forrás: kattintson ide

Városfal Pag városában
forrás: kattintson ide

Pag sziget
forrás: kattintson ide

Pag város
forrás: kattintson ide
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!