2017. december 18, hétfő   Auguszta
Keres



Szigetek



innen: ide:
Gps koordináták:

Krk sziget az Adria legnagyobb szigete, területe 409 km2, 38 km hosszú. A szárazfölddel 1309 méter hosszú fizetős híd köti össze, amely jó közlekedést biztosít a sziget repülőterére is. Keleti partvidéke szinte kísérteties: fehér szikláit a bóra szél alakította, s alakítja ma is. Beljebb a szárazföldi, és védettebb részen, a nyugati partvidéken gazdag, buja növényzet található. A szigeten először a liburniak telepedtek le, akiket a rómaiak követtek. Ők alapították Curicumot (a mai Krket) és Fulfinumot (a mai Omišaljt). A rómaiak által épített falak, fürdők és mozaikpadlós villák maradványai a mai napig megcsodálhatók. A sziget a 6. században került horvát uralom alá, később a frankok majd a bizánciak szállták meg a területet, míg végül Velence birtokába került a terület. A Frangepán (Frankopan) család alapítója, Dujmo kapta meg a területet, később 1480 és 1797 között ismét velencei fennhatóság alá került. Krk a glagolita írás egyik központja is volt. A szigeten akadtak rá a Baška-táblára, amely ma már a Horvát Művészeti és Tudományos Akadémián található. Krk városa a középkorban alakult ki az ókori Curicum helyén. Még ma is láthatóak a római város falai. Három velencei városkapun át érhetünk az Óvárosba: a Kapubástya (Kampalin), a Tengeri bástya (Pisana) és a Felső-kapu. A főteret reneszánsz stílusban épült épületek veszik körül. A római fürdő környékén áll a Nagyboldogasszony Mennybemenetele katedrális, amely a 12. század elején épült és később átépítették. Belsejében Cristoforo Tasca négy festménye látható, valamint egy fából faragott barokk szószék található. A kincstár a katedrális szomszédságában a Szt. Quirinus-bazilikában található. Itt kapott helyet az Egyházkerületi Múzeum is. A múzeum egyik különlegessége a Glóriás Száz Máriát ábrázoló, ezüst Frangepán-oltár, valamint Paolo Veneziano sokszárnyú oltárképe, amely 1350-ben készült. Omišalj városa a földnyelven, a római Fulfinum közelében található, a középkorban a falut Castrum Musculumnak hívták, mivel ekkoriban fal vette körül, melynek maradványai néhol ma is láthatók. Keskeny utcák vezetnek a főterére, ahol 17. században épült, velencei stílusú loggia és a Szt. Ilona-templom áll. A templomban glagolita feliratok reprodukcióit találja a látogató. A főtéren találjuk a 13. századi román stílusú, kupolás, harangtornyos Szűz Mária-templomot, melynek belsejében 16.századi kórust és 15. századi Jacobello dell Fiore által készített szárnyas oltárképet találunk. Baška városa Omišaljjal szemben terül el. Stari Baška (Ó- Baška) mellett kialakult a tengerparti Baška is (Új Baška), amely népszerű üdülőhely, csodálatos strandja 2 km hosszú, vize kristálytiszta. Az 1772-ben épült Szentháromság-templomának belsejét Palma il Giovane Utolsó vacsora című képe ékesíti. A 11. században lerombolt vár körül terül el Starigrad, az Ó-város, benne az 1723-ban épített román stílusú Szt. János templommal. A Baškától nem messze található Jurandvor falu Szent Luca-templomában található a Baška-tábla másolata (az eredeti Zágrábban látható), mely a legrégebbi glagolita nyelven írt horvátországi dokumentum. Košljun városban 1447 óta áll a Ferences rendi kolostor, melynek kerengőjében római kori és középkori feliratos kőtáblák láthatók, könyvtárában pedig 20 ezernél is több glagolita nyelvű dokumentum található. A templomban Girolamo di Santacroce sokszárnyú oltárképét csodálhatjuk meg, melyet 1535-ben készített, valamint Ughetto Utolsó ítélet című alkotása látható. A kincstár és számos kegyeleti tárgy a Szent Bernát-templomban található.


 


vihar közeleg
forrás: kattintson ide

Vrbnik
forrás: kattintson ide

Baska
forrás: kattintson ide

Omisalj
forrás: kattintson ide

Malinska
forrás: kattintson ide

Krk sziget
forrás: kattintson ide

Krk temploma
forrás: kattintson ide

Krk
forrás: kattintson ide
Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!