2017. szeptember 20, szerda   Friderika
Keres



Általános információk



Horvátországban nagyon változatos a konyha: a tengerpart melletti városokban található friss haltól és tengeri csemegéktől kezdve a szárazföldi részen kínált közép-európai ételekig, például a gulyásig sok minden megtalálható. Horvátországnak megvannak a maga saját gasztronómiai hagyományai, de a partvidéki konyhát nagyban befolyásolta a hosszú velencei uralom, míg a belső részekre a közép-európai konyha, főleg a bécsi és a magyar hatott. Tésztaféléket és vékony tésztájú olaszos pizzákat szinte bárhol kapunk. A horvát konyhában sokféle friss hozzávalót használnak: húsféléket, halat és zöldségféléket. Specialitásaik közé tartozik a pagi juhsajt (pški sir) és a levegőn szárított pršutnak nevezett sonka. A nyugat-európai országok árainál olcsóbbak az élelmiszerek, de a magyarországinál magasabbak az árak.

A horvát rastoran szó általában valamilyen formális helyet jelöl, ami legtöbbször egy szálloda vagy üdülőhely része. Ezeken a helyeken szinte mindig kifogástalan a kiszolgálás, de gyakran úgynevezett nemzetközi konyhát kínálnak, ahol az ételek ugyan finomak, de hiányzik belőlük a helyi íz, és gyakran egy kaptafára készülnek. Kevésbé formális helynek számít a számtalan gostionica vagy konoba (ezek az olasz trattoriához, a görög tavernához vagyis a kisvendéglőkhöz hasonlítanak). Leggyakrabban családi vállalkozásként működnek, ahol jó, hagyományos, helyi ételeket kapunk. Egyetlen hátrányuk, hogy gyakran nem teszik ki az étlapot és nem tudjuk előre, hogy mit kínálnak.

A tengerparton sok helyen kapni friss halat (riba), ám ez nem olcsó. Az étlapokon a halak és a tengeri herkentyűk árait általában egy kilóra vonatkozóan adják meg. Általánosságban elmondható, hogy egy jó adag hal vagy tenger gyümölcs nagyjából 25 dkg, így ez alapján nagyjából ki lehet számolni az árat. A hal és tenger gyümölcse választék naponta változik a napi fogás függvényében. Az osztrigát nyersen, citrommal, mogyoróhagymával vagy ecettel fogyasztják. Híres a Limski-csatorna és a Ston környéki osztriga.  A buzara jellegzetes dalmát specialitás. A scampi rákokat lassú tűzön főzik paradicsomos, hagymás, fűszeres szószban. 

Ha valaki nem akar sokat költeni, mindig jó választás egy pizza. Az olasz pizza nagyon jó, felveszi a versenyt a legjobb hagyományos olasz pizzával is. A bisztró másfajta éttermet jelöl: itt különféle jellegzetes ételt kóstolhatunk meg, mint a rizottó (riľot, velencei eredetű étel, melynek fő alkotórésze a rizs, amibe éti kagylót és egyéb tenger gyümölcsét tesznek), és a spagetti (amit itt előételként tartanak számon), a raľnjiči, a čevapčiči (húsgombócok), vagy akár a sült polip vagy a tintahalkarikák (lignje). 

Jellegzetes étel még a burek, amely egy ízletes tésztaféle, amit hússal (meso) vagy sajttal (sir) töltenek meg, és sütőben sütnek ki. Pékségbe vagy kis gyorsétkezdében, de tengerparti bódéban is árusítják. Jellegzetes még a kulen, a csípős, fűszeres szlavóniai szalámi. Csípőspaprikával ízesítik, általában lágy sajtokkal, csemegepaprikával, paradicsommal és savanyúsággal tálalják. A kulen szalámit hagyományos módon készítik és füstölik. Jellemző még a Dalmatinski pršut a paški sir, azaz sonka juhsajttal. A dalmát sonkát levegőn szárítják és füstölik, ettől kapja jellegzetes ízét. Gyakran kínálják együtt a Pag szigetéről származó híres juhsajttal. Ez az összeállítás olajbogyóval együtt jellegzetes előétel.

A sarma török eredetű étel. A káposztalevelekbe gyógynövényekkel és fűszerekkel kevert darált húst töltenek. A pašticada lassan főzött marhapörkölt, amit gyakran olasz stílusú gnocchival tálalnak, ez is bizonyíja a magyar és az olasz konyha hatását a horvátéra. A manistra vagy menestra hüvelyesekből és zöldségekből készül, az olasz minestronéhoz hasonlóan. Téli változata a jota, amiben káposzta és bab is van.

Egész Horvátországban igen széles a helyben készített italok választéka a sörtől a borokon át, egészen a tüzes gyümölcspálinkáig. A horvát sör általában világos. Egyes külföldi márkákat licenc alapján Horvátországban gyártanak. A szőlőskertekben és pincészetekben mindenféle bort készítenek, amiből nem sok jut külföldre. A szőlőből készült italok inkább kedvelt aperitifek, ritkán isszák ezeket étkezés után, hasonlóan a főleg szilvából és körtéből főzött pálinkához. Sokféle rövidital kapható Horvátországban, amelyek közül az egyik legkedveltebb a szlavón eredetű szilvapálinka a Šljivovica. A Loza magas alkoholtartalmú szőlőből készült pálinka, a Travarica gyógynövényeket tartalmaz. A Vinjak brandy, a Pelinkovac gyógynövényes likőr, és zadari Maraskino likőr pedig maraszkinó cseresznyéből készül. Zágráb mellett, Samoborban főzik a Berme nevű likőrt, melyet régi, titokban őrzött recept alapján készítenek. Horvátország bortermő vidék: a szárazföld belsejében a hullámzó dombokon, a tengerparti részeken és a szigetek zsebkendőnyi köves talaján is termesztenek szőlőt. A borok minősége egyre jobb. 

Sokféle helyen szolgálnak fel italokat. A kavana a kávéház megfelelője, ahol a kávén (kava) kívül, amit nagyon erősen főznek és feketén fogyasztanak, alkoholos és üdítőitalokat egyaránt kínálnak. a pivnicában főleg sört mérnek, borozni pedig a konobában lehet. A nagyobb városokban a bifékben szendvicset is fogyaszthatunk az italunk mellé. A bort itt is többféle itallal keverhetik: a bevanda a vörös- vagy fehérbor sima vízzel, a gemišt fehérbor ásványvízzel. A vörösboros kólát bambusnak hívják.

Legfrissebb apróhirdetések:
Nincs adat!